Oszd meg!

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez

Játék Androidra

Közösség

Belépés

E-mail cím:
Jelszó:

Kezdőlap

 

 

Üdvözöllek itt!


Aka: Így nevezik az asztráltest és a fizikai test közötti fonalat.


Ez az oldal azzal a céllal készült, hogy összefogja azokat, akik az okkultizmussal és a mágia mûvészetével foglalkoznak anélkül, hogy bármelyik irányzatot is ráerõltessük a másikra.
Legyél boszorkány, sámán vagy druida, mert itt teljesen mindegy! :)


 

E hónap témája: HALLOWEEN

A halloween õsi kelta hagyományokból kialakult ünnep, amit elsõsorban az angolszász országokban tartanak meg, bár mára már az egész világon elterjedt. A boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe, melyben összemosódott a római Pomona-nap, a kelta samhain ünnep és a keresztény halottak napja. Október 31-én tartják.

A kereszténység terjesztésekor a hittérítõk azt a feladatot kapták, hogy lehetõség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazítsák azok betiltása helyett. Így ez a pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett (omnium sanctorum). III. György pápa a 800-as években a korábban május 13-án ünnepelt Szûz Mária és a mártírok emléknapját október 31-re helyezte át. Írországban ez az éjszaka All Hallow's Eve, „mindenszentek éjszakája” nevet kapta. November elsõ napja volt az ünnepnap, All Saints' Day (All Hallow's Day, „szentek napja”).

A halloween eredete a római idõkre nyúlik vissza, amikor a rómaiak elfoglalták Angliát. A kelta hagyományok közt szerepelt a samhain, amit a kelta napisten tiszteletére rendeztek. Ekkor a mai Nagy-Britannia és észak-Franciaország területén élõ kelták megünnepelték a kelta újévet, amely november 1-jére esett és megköszönték a napistennek, hogy a földet és a termést gazdaggá tette. Ezen az éjszakán, úgy hitték, hogy az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élõk életét, mivel a lelkek ezen az éjjel vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. Ez a nap jelentette a sötétség kezdetét, mert a kelták azt hitték, hogy a napisten Samhain a halál és a sötétség istenének fogságába került. Október 31-én az újév elõestéjén Samhain összehívta a halottakat, amelyek különbözõ formákban jelentek meg, ezek rossz lelkek, gonosz állatok figuráit öltötték magukra. A kelta papok egy hegytetõn a szent tölgy alatt gyülekeztek, tüzet gyújtottak és termény és állatáldozatokat mutattak be, majd a tûz körül táncoltak. Reggel a papok minden családnak adtak ebbõl a parázsból, hogy új tüzeket gyújthassanak velük, melyek elûzik a gonosz szellemeket és melegen tartják az otthonokat.

Ezen a napon, vagyis november elsején az emberek állatbõröket vettek magukra és Samhain tiszteletére 3 napos ünnepet tartottak. Ez volt az elsõ halloween fesztivál, melynek pogány szokásai keveredtek aztán más ünnepekkel. Amikor a rómaiak elfoglalták a kelta területeket, õk is megtartották a saját szokásaikat. Két rokon római ünnep is elvegyült a halloweennel, úgyhogy mai állapotában ez az autentikusnak ismert kelta ünnep komoly mediterrán elemeket tartalmaz. Az elsõ a római feralia, a holtak emléknapja (innen a holtakról való emlékezés rituáléja), a másik pedig Pomonának, a gyümölcstermésért felelõs númennek a napja (az õ szimbóluma volt a mai halloweeneken fontos szerepet játszó sok alma), ez az ünnep szintén november 1-jére esett.